Fõoldal | Bálnavadászat (Szabadítsátok ki Willy-t!) |
Bevezető A cetek (Cetacea) az emlõsök osztályának egyik rendjét alkotják. A legújabb genetikai alapú rendszertan a ceteket a párosujjú patásokkal együtt a Cetartiodactyla nevû új rendbe sorolja. Ez azonban még nem terjedt el eléggé, ezért a ceteket továbbra is külön rendként tárgyaljuk. A cetek rendjébe tartoznak a bálnák és a delfinek, valamint a kihalt Archaeoceti („õscetek”). Mint minden emlõs, a cetek is
levegõt
lélegeznek be, tüdejük van, meleg vérûek,
utódaikat szoptatják. A cetek szárazföldi
emlõsöktõl származnak. Az
evolúció
során kitûnõen alkalmazkodtak a vízi
életmódhoz. Alakjuk áramvonalas, a
halakéhoz hasonló. Mellsõ végtagjaik
uszonyokká alakultak át, hátsó
végtagjaikat elveszítették. Gyakorlatilag nincs
szõrzetük.
Az emlõsök
ügetésébõl átörökölt, a
gerincet függõlegesen hullámoztató
mozgással
úsznak, szemben a halak és hüllõk
oldalirányban hullámzó mozgásával.
Ennek megfelelõen farkúszóik is
vízszintesek.
A cetek nagy termetû állatok.
Testhosszuk kifejlett korukban fajtól függõen
1,2–30
m, tömegük 30–150 000 kg. Közülük
kerül ki a ma élõ legnagyobb állat, a
kék
bálna.
A cetek kicsinyét olykor
borjúnak nevezik.
Rendszertan:
|